Dies
Dies (lat.) a. m. nap. A jogban időmeghatározás, azaz bizonyos időpontnak meghatározása, melynek bekövetkezéséhez köttetik a jogviszony. - A D. egyáltalán való bekövetkezése nem lehet kétséges, de kétséges lehet az, hogy a D. mikor fog bekövetkezni. Utóbbi esetben a D. dies incertus, ellenkező esetben dies certus. Az első tulajdonkép időbe öltöztetett feltétel, vagyis: D. incertus pro conditione habetur. Megkülönböztetik: D. a quo és D. ad quem aszerint, amint az ügylet határának kezdete, vagy annak megszünése tétetik attól függővé. P. lakásjognak engedélyezése mindaddig, mig az illető 24 éves korát eléri, ez D. ad quem, ellenben ha csak 24 éves korának elértével lép a lakás élvezetébe, ez D. ad quo, s minthogy bizonytalan, vajjon egyáltalán eléri-e, mert elébb meg is halhat, egyuttal D. incertus. Említendők még a D. cedit és D. venit kifejezések. Amaz azt jelenti, hogy megérkezett a nap, melyen valaki jogot szerez; emez azt, hogy elérkezett a nap, melyen az illető jogát érvényesítheti. A D. számításánál nem a természetes időszámítás (computatio naturalis), hanem a polgári időszámmítás (computatio civilis) irányadó, azaz nem a számítás percről percre (a momento ad momentum), hanem a naptári nap szerinti számítás (computatio ad dies). És pedig ugy, hogy a D. ad quem esetében (jogmegszünés esete) a napnak teljes lefolyása szükséges, a D. ad quo esetében, vagyis midőn valamely jog megszerzése függ a naptól, a napnak megkezdése már elegendő: D. inceptus pro completo habetur. Az egyházban D. absolutionis, zöldcsütörtök, mert akkor oldották föl az egyházi büntetések alól az embereket; D. adoratus, nagypéntek; D. cinerum hamvazószerda; D. consecrati, az Istennek szentelt napok, különösen a karácsonyi ünnepek; D. depositionis, valamely szent temetésének napja; D. felicissimus, husvét napja; D. florum, virágvasárnap; D. spiritus, Szentlélek ünnepe: pünkösd. D. fasti, nefasti, intercisi a. m. köznapok, ünnepnapok, félünnepnapok. D. non juridicus, Angliában oly nap, melyen a biróság tárgyalást nem tart; ellentéte a Dies juridicus.
