Csorna
Csorna, virágzó nagyközség Sopron vm. csornai j.-ban, 623 házzal és (1891) 6090 magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság székhelye. Van takarékpénztára, gazdasági gépgyára, 2 ecetgyára, s több jelentékenyebb iparvállalata. C. a győr-sopron-ebenfurthi és a pozsony-szombathelyi vasutak keresztezésénél fekszik s az utóbbi időben nagy lendületet vett; ma a Rábaköz központja élénk forgalommal, jelentékeny gabona- és marhakereskedéssel és bortermeléssel. Termékeny határa 9621 ha. Az itteni Szt-Mihályról nevezett premontrei prépostságot az Osli grófi család két tagja (István és Lőrinc) 1180 körül alapította. 1226. Endre, Sopronyi Konrád fia, az egyháznak adományozta Rábaköz nevü földjét, utóbb számos más birtokot nyert el, különösen a Kanizsai-család javadalmazta gazdagon. Zsigmond király 1393. Kanizsai János esztergomi érsek kérelmére a C-i prépostságot országos hitelü pecséttel biró helynek nyilvánította, II. Lajos pedig 1520. a pallosjogot adományozta a C.-i prépostnak. A prépostságnak ma díszes rendháza, szép temploma s becses levéltára van. - 1849 jun. 13. Klapka, ki a Győrött állomásozó VII. hadtest fölött szemlét tartott, értesítést nyert, hogy Wyss tábornok dandára Kapuvártól Csornán át előretör. E mozdulat meggátolására odarendelte az éppen Pápa felől érkező Kmetthy ezredest hadosztályával. Kmetthy két részre osztotta csapatát, az egyikkel Csornának tartott, a másikkal a császári sereg hátrálási vonalát akarta elvágni. Kora reggel támadott, s bár az ellenség, különösen a csak az imént Olaszországból érkezett ulánus-ezred, vitézül védte magát, néhány óra alatt teljes győzelmet aratott. Wyss maga is elesett; a foglyok közt volt egy Salm lovag is. A C. volt a magyar sereg utolsó győzelme közvetlenül az orosz beavatkozás előtt. V. ö. Közlöny 1849 jun. 15. és 20.
