Augsburgi béke,
Augsburgi béke, melyet az 1555 febr. 5., Ferdinánd király (V. Károly császár testvére) áltat megnyitott augsburgi országgyülés (1555 szept. 26.) hozott. Az A. határozatai ezek: 1. A lutheránus rendek (de nem egyszersmind alattvalóik) és a szabad városok szabad vallásgyakorlatot és a reformálás jogát (jus reformandi) kapják. 2. Az ev. rendek területe a kat. főpapság fönhatósága alól kivétetik.
Törvénybe iktatták továbbá (bár az evang. rendek határozottan tiltakoztak ellene), hogy a katolikus főpapok, ha más hitre térnek, állásukat, rangjukat s birtokaikat is veszítsék el. Ez az u. n. reservatum ecclesiasticum. És viszont kimondták ezuttal a kat. rendek tiltakozásával, hogy a kat. főpapság a már kitért alattvalóit a katolicizmus . fölvételére ne kényszeríthesse. Eme függőben maradt két kérdés, valamint az a körülmény, hogy az alattvalóknak nem a vallás szabad gyakorlata, hanem csak a kiköltözködés joga adatott meg, a jövendő viszályoknak csiráit rejtette magában. Az augsburgi béke lényegesen hozzájárult a fejedelmek területi hatalmának gyarapításához is.
