TÖRTET
TÖRTET, (tör-tet) önh. m. törtet-tem, ~tél, ~ětt. par. törtess. Járatlan helyen utat törve halad, vagy nehezen halad előre. Bozótos, göröngyös, tövises helyen áttörtetni. Jó négy lovon alig birtam a bokrokon keresztül törtetni. Alakra nézve ugyan miveltető, de mondatban önhatólag áll, valamint baktat, vágtat, lüktet.
