TANYÁZ
TANYÁZ, (tany-a-az) önh. m. tanyáz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Bizonyos helyen tanyát ütve ideiglen megtelepedik, s tartózkodik; szállásoz. A vadászok erdőben, a halászok a vizek mentében, a pásztorok mezőkön, legelőkön, pusztákon, vagy erdőségekben tanyáznak. A tolvajok rejtekbarlangokban tanyáznak. V. ö. TANYA.
