OTTAN
OTTAN, (o-tt-an) ih. l. OTT. Kettőztetve: ottan-ottan am. helylyel-közzel, itt-ott, néha-néha. Ottan-ottan jót is cselekszik. Ottan-ottan elmegy a templomba. Ottan-ottan aláhengeredik. (Pázmán Préd. 1079. l.). Néha, kivált a régieknél am. legottan, tüstént, mindjárt. „Csak választ várok, ottan kész vagyok az kegyelmed parancsolatja szerént számot vetni vele.“ Levél 1547-ből (Szalay Ág. 400 m. l.). „Egybemenének az két vitézek nagy eréssen, es Béla úgy öklelé (döfé), hogy ottan leesék az feldre, ő kedég csak meg sem mozdúla.“ Carthausi névtelen.
„Örek állat, rothadatlan,
Mindenható, haláltalan
Ennek enged mind nap, mind hód
S ottan teszik ők ha mit mond.“
Mindenható, haláltalan
Ennek enged mind nap, mind hód
S ottan teszik ők ha mit mond.“
Katalin verses legendája.
„A te szódat, Uram, mihelyen meghallhatja,
Ottan szent nevedet mint atyját úgy kiáltja.“
Ottan szent nevedet mint atyját úgy kiáltja.“
B. Balassa Bálint a XVI. században.
,Ottogyan’ alakjában: „Es ottogyan Istennek angyala jelenék menyországból.“ Régi magyar Passio. ,Ottanag’ alakban:
„Mintegy lassú szellő olyan zúgást halla,
Szép hat fejér hattyú, ottanag leszálla.“
Szép hat fejér hattyú, ottanag leszálla.“
Árgirus. (Görgei Albert a XVI. században).
