ÁBRÁZ, (1)
ÁBRÁZ, (1), (ábra-az); áth. m. ábráz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Valamely testnek külsejét rajzban lemásolja, valamit fő vonalaiban, árny képében előad, szóval: ábrát alakít. Éltek e szóval Pázmán, Káldi, s mások. „Mint a majmok ábrázni akarják a keresztyéni szertartást.“ „Mikor a mennyezetre nem csak Cherubimokat, de Oroszlányképeket is ábráztata.“ „Az Istent nem azért irják ábrázatban, mintha festékkel voltaképpen kiábrázhatnók.“ Pázmán Kal. Származékai: ábrázás, ábrázat, ábrázol.
