robaj
robaj főnév -t, -ok, -a (hangutánzó)
A robajlik igével kifejezett történés, folyamat mint hangjelenség; vmely nagy tömeg mozgása v. nagy erő okozta hirtelen, dübörgő, összetett zaj. Éktelen, fülsiketítő, harci robaj; az autók, a gépek, a vágtató lovak, a mozdony, az üldözők, a vízesés robaja. Távoli robajok hallatszottak. Nagy robajjal kelt fel a társaság az asztaltól. A torony iszonyú robajjal omlott össze. Nagy robajjal jár fel s alá a dühös ember. És az évek múltán a vadonban Domb alatt, hol forrás csörgedez, Melyhez a vad csörtető robajjal Jár … Egy jámbornak áll kis kápolnája. (Vörösmarty Mihály) Óriási robajjal nyílt az ajtó. (Kosztolányi Dezső) Messziről hallottuk a vasutat: | görgő robaj, fütty, mozdonydohogás. (Szabó Lőrinc)
robajos.
