orbánc
orbánc főnév -ot, -a (csak egyes számban) (orvostudomány)
Főleg sebfertőzés okozta, helyi és általános tünetekkel járó heveny bőrgyulladás. Orbáncot kapott. || a. (bizalmas) <Bőrön, nyálkahártyán> e betegség egyik tüneteként keletkező piros, duzzadt v. elhaló felület. Orbánc virít az orrán. || b. (állattan) <Sertésen> hasonló külső tünetekkel járó, rokon baktérium okozta betegség; sertésorbánc.
Szóösszetétel(ek): sertésorbánc.
orbáncos.
