lezüllik
lezüllik tárgyatlan ige
1. Vki az őt nevelő, irányító közösségből kiválva, erkölcsi talaját elveszítve s rendsz. anyagilag is tönkremenve hitvány, értéktelen emberré, egészen züllötté válik. A rossz környezetben egészen lezüllik. A lány apja … valami lezüllött úri család sarja. (Móricz Zsigmond)
2. <Dolog> eredeti jó mivoltát elveszítve züllött állapotába süllyed. Kár, hogy lezüllött az a kis vendéglő! Erkölcsi lezüllöttek.
lezüllés; lezüllő; lezüllött.
