irányoz
irányoz ige -tam, ..nyzott, -zon
1. tárgyas (választékos) Irányít (1–2). Figyelmét vmire irányozza. Lépteit vmi felé irányozta. Tekintetét vkire irányozza. Mit tegyen ilyenkor? mely tájra irányzza menését? (Arany János) A belső szoba felé irányozta lépteit. (Krúdy Gyula)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) <Lőfegyvert> vmely célra irányít; céloz. A tarackokat a falura irányozták. Egy pisztolyt kapott fel …: de reszkető keze rosszul irányzott. (Jókai Mór) Az ágyúkat a torony derekának irányozza. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) Vmire irányul. Előbbi szóm csak arra irányozott, Hogy lásd, mi mélyen érezem becsét Baráti jóvoltodnak. (Vörösmarty Mihály)
Igekötős igék: előirányoz; odairányoz; ráirányoz.
irányoztat; irányzás; irányzott.
