csócsál
csócsál ige -t, -jon (tájszó)
1. tárgyas <Felnőtt az ételt> csecsemő számára péppé rágja. Kalácsot csócsál, s megeteti vele a gyereket. || a. (tárgy nélkül) [A kisgyermeket] szájából etette. Úgy, hogy megrágta neki az ételt, s három bütykös ujja közé fogva betömködte … kékes színű szájába. Az Alföldön úgy mondják ezt, hogy csócsált neki. (Móra Ferenc)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) <Kisgyermek főleg pépes v. mástól péppé rágott ételt> rendsz. lassan, majszolva eszik. Csócsálja a papit. Ott az étel, csócsálj(ál), kis fiam!
csócsálás; csócsáló.
