Ó-Orsováról, julius 5-kén.
Ó-Orsováról, julius 5-kén.
z aldunai őrvonalat illető azon értesitést vettük, miszerint a kormányunk által oda lerendelt, s az Ujvidékről Orsováig terjedő őrvonalat képezendett gőzhajóknak a szerb bizottmány betiltá a további működést, sőt a Báziasról Drenkovára vontatottakat is visszaparancsolá.
A bizottmány ezen hatalmaskodásának kulcsa leginkább az itteni népség hangulatában keresendő. Ugyanis Drenkován azon hir szárnyal, hogy a szerbek 3 nap alatt hamuvá égetendik Orsovát, és még is a nép – holott ez előtt illy hír fölizgatta volna – most feltünő közömbösséggel vette ezt.
Ugy látszik, Ó-Orsova óhitű lakosai is egy idő ótal elhatározottan a szláv ügy mellé nyilatkoztak, s a határőrségnek a magyar alkotmány alá helyezését egyáltalában ellenzik. Az előttök felolvasott kir. manifestumok sem változtaták meg érzelmeiket, sőt a mint tudósítónk mondja, a Karansebesről érkezett azon hirek, hogy követet kell az országgyülésre küldeniök, s király biztos jövend ide, – még nagyobb rokonszenvet gerjesztének bennök az illyre és németbánsági határőrök iránt. Az orsovai nép nagyobb része nem kiván követet választani, hanem régi institutiói mellett kiván megmaradni. Az illyrekkeli vallásrokonság, nemzetiségök fétése, a karloviczi események s a vizentúli szerbekkel való vérségi összeköttetésök mind meg annyi nehézségek, mellyek a magyar institutióknak ottani behozatalát akadályozni képesek. És azért nem is várható, hogy az orvosaiak az illirek és szerbek mozgalmainak ellenszegüljenek, sőt megforditva inkább hihető, hogy ha nem más érdekből is, de vagyonuk iránti féltékenységből amazokhoz csalakozandnak.
Az őrvonalontuli szerbek még mindegyre fegyveresen csoportosulnak, s a vonalat átlépni szándékoznak.
