a) Kossuth feljegyzései az országgyűlés reformjára vonatkozó albizottsági határozatokról.
Jegyzetek a Köz Polgári (Publico Politica) Küldöttség munkájának megvisgálása alkalmával tett határozások eránt. A Sub Deputatioban.
Az 1827-iki küldöttség 1-ő articulusa csupán csak törvényhez nem illő complimentirozásból s a diaeta helyére nézve bizonytalanságból állván, simpliciter félrevettetik, s a helyett inkább az 1790/1-iki küldöttség munkájának sinór ösvényét követve:
1. pont lesz az országgyűlése definitiója. – Azon számtalan törvényeknek, hogy diaeta minden 3-ik esztendőben okvetlen tartasson, garantiát kell szerezni, mert az ígéret nem garantia, individualitás által van feltételezve. Egyéberánt is hogy a diaeta idejének, hellyének meghatározása nem tartozik a kirekesztő királyi jusok közé, bizonyítják számtalan törvényczikkelyeink, mellyek a diaeta terminusát meghatározzák, p. o. 1498. articulus 1., amelly §. 2. meghatározza, hogy futuris semper successivis temporibus singulo tertio anno ipsa congregatio g[ene]ralis modo praemisso (azaz juxta §. 1. in festo S. Georgii in campo Rákos) celebretur, és így a rendes diaeták tartását biztosítani est jus corporis legislativi, király és nemzet együtt, és így a diaeta idejére nézve:
2. és 3. pont. A diaeta minden 3. esztendőben húsvét után következő második vasárnap előre való meghívás nélkül is vegye kezdetét. A királynak szabad időközben is diaetát meghívni, s a periodica diaetára is bocsájtat regalisokat, de ha nem bocsájt, azért a diaeta öszvegyűl, – salva de extraordinariarum diaetarum spatio temporibus lata legis provisione.
A diaeta hellyének meghatározása egy tekintetbe jön az idővel, – est jus corporis legislativi, de ha nem lenne is, az ország java azt kívánja, menjen törvénybe, hogy – a pestis, helybeli belső lázadás és ellenséges beütés esetjét kivéve – mindég Pesten tartasson. A haza gondoskodni fog a szükséges épületekről.
A pertractatio rendje: az első királyi propositio, utánna gravamen et sic porro. A periodicus diaeták puszta propositiókkal, gravamenek orvoslása nélkül nem végeztethetnek, az intercalarisokon ha csak kir[ályi] propositio vevődne fel, a következő periodica diaeta, mint amannak kezdete, gravamenen kezdődjön.
Initiativa a Rendek táblájánál.
Az országnak jussait in diaeta et circa diaetam világosan ki kell törvényczikkelybe tenni, így:
1. Az ország Rendeinek a diaetára öszvegyűlni (ut supra) jussok van. Juri correlata obligatio sub poena 1723: 7.
2. Jussok van kívánságaikat elhatározás, sérelmeiket orvoslás végett előterjeszteni, – törvényjavallatokat tenni, – a királyi előterjesztésekre maga megegyezésüket, melly nélkül amazok törvénnyé nem válhatnak s nem kötelezhetnek, – megadni s megtagadni.
3. Az országos segedelem eránt – ha kérettetik – a szükség kivilágosítását praetendálni, s ehhez képest adni s megtagadni.
4. Az adó megadása (directa et indirecta contributio) teljes kiterjedésben, úgy a felemelésre, mint a leszállításra nézve, s az ezen jusba gyökerezett számadás, szükség előmutatása (Budget) s felelet terhe, s az adó folytában in specie
5. a só árának meghatározása is az 1790-ki november 22-iki felírás szerént országos jusnak declaráltasson.
6. A ministerek responsabilisok, s az országgyűlésének jussa van számot kérni s büntetni.
7. A defensivum systemából folyó s az 1606: 2., 1613: 5., p[ost] c[oronationalis] 1608: 2., 1622: 2. §. 19., 1638: 1. § 14. 1659: 1. §. 14. [által] világosan meghatározott jus belli et pacis, a mai század hadfolytatási rendszeréhez alkalmaztatva.
8. Az országos sérelmek közül az ország jussai közé tartozandóknak elláthatók ide iktattassanak.
Art[iculus] 2. juxta anni 1827. A bévezetésbe némely szók változnak, egyéberánt a két concláve marad ugyan, de constitutiónk principiuma szerént a törvényhozó test typusa egy test. (Ennek következése majd alább.)
Ad §. 1. A titularis püspökök ha infidelis megyéiket visszakapnák, voksot is és ülést kapnak.
Ad. §. 2. Az ott előhozott apátok és praepostok név és szám szerint tétessenek ki, ezeket pro futuro szaporítani nem lehet, ha több és új neveztetne ki, voksok nem lesz.
Ad §. 3. A Regni bárók maradnak.
Ad §. 4. Ha valaki több dignitást visel is, votuma csak egy, s nem collectivum vagy collegiale.
Ad §. 5. A non unitus püspököknek káptalanjok nem lévén, s hogy személyeikre nézve nemesek lennének, a törvénybe nyoma nem találtatván, s collationalis javakat sem bírván, – nem láttatik oka lenni, mért legyenek tagjai a fő Rendek táblájának, de mivel az 1792: 10-ik törvényczikkely nékiek is ád ülést és voksot, de ezt hogy millyen legyen, meg nem határozza, az csak consultativum legyen, ea conditione, hogy magyarul és deákul tudjanak.
Ad §. 6. Az úgynevezett titularis mágnások eránt principium: Temperamentum kell a királyi kinevezéstől függő dignitariusok ellen. De titularis mágnást a törvény nem esmér, mert omnes nobiles sunt aequales, ergo nem mágnás, hanem potior, optimas, – bárha nemes is, mindegy. Illyenek olly számmal menjenek personaliter a diaetára, hogy a dignitariusok háromnegyed részét felüssék, kik lesznek ezek? Felelet: törvény van, hogy 10 telektől egy lovast kellett a v[árme]gye banderiumába állítani (1659: 7.), aki pedig 50 lovast állított, educebat proprium banderium, s nem tartozott a v[árme]gye benderiuma alá, s ezek jönnek nomine optimatum, akik legalább 50 lovast állítottak, s így akik legalább 500 telket bírtak.
Kossuth sk. fogalm. OL, Kossuth Gyűjtemény II. E. 2.