A borhamisítás. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

A borhamisítás.

Sajnos, a filloxera-vész után következett időben, a mikor a borvidék pinczéi az olasz borok tömegével teltek meg, valósággal felvirágzott a borpancsolás. Tobzódott a szemérmetlen élelmesség, és a gyanús folyadék hihetetlen tömegével árasztotta el a fogyasztási piaczot, nagyobb rombolást idézve elő a filloxeránál is. Csaknem hitelét vesztette a valódi bor a pinczemanipuláczió kotyvalékával szemben. Az igazi hegyaljai bor csak, mint az olasz bor izesítője és zamasító kelléke, talált vevőre, úgy a hogy. A fojtogató versenynek a bortörvény nem álhatta útját. A törvény szigorított rendelettel 193tiltotta ugyan az idegen bornak hegyaljaival való keverését s azt „hegyaljai” néven hozni forgalomba, de ez a tilalom hatálytalan maradt, részint az ellenőrzésnek a nevetségességig menő naiv módszere miatt, de főleg azért, mert a borvidék neves községeiből vasútra adott kotyvalékot, a fogyasztási helyeken, minden nehézség nélkül igazi bor gyanánt lehetett szerepeltetni. A szerencsétlen olasz borvámklauzula, kapcsolatban a nyomában felvirágzott borhamisítással, válságba sodorta a Tokajhegyalja termelőközönségét s ez a válság még most is tart. Mert, habár az olasz bor a kellően felemelt vám miatt többé nem áraszthatja is el a Hegyalját, de a hosszú ideig elhúzódott vámegyezkedés ideje alatt elég készlettel láthatta el magát a pinczében szüretelő konkurrens, hogy több év termésének haszonhajtóságát legalább is kérdésessé tegye. Különben a türhetetlenné vált károsító verseny arra indította a vármegye közönségét, hogy szabályrendeletileg tiltsa el a borvidékbe idegen ország, vagy más borvidék termékének a fogyasztás mérvét meghaladó mennyiségben való behozatalát. Ez a szabályrendelet felsőbb jóváhagyást nem nyert ugyan még, de hisszük, hogy jóváhagyják és ezzel, nemkülönben a tervbe vett védjegygyel, talán biztosítható lesz a hegyaljai bor régi hitele.