Vízszabályozás határa.
Vízszabályozás határa.
A vármegye éjszaki határán elvonuló Tisza folyó a fehérgyarmati járásnak a parthoz közel fekvő határait, a vármegye területét ketté osztó Szamos pedig, a két oldalán fekvő vidéket a szabályozások előtt évenként kisebb-nagyobb mértékben árvizével borította; a vízáradások különösen az őszi terményekben sok kárt okoztak, de a károkat a folyók termékenyitő iszaplerakodása visszatérítette, úgy hogy a vizszabályozások befejezte után is az elsőosztályu földek legnagyobb része az úgynevezett lankás területeken vannak, míg a védtöltéseken 298belül maradt hullámterek, gyümölcsösökként szép hasznot hajtanak. Két kisebb folyója a vármegyének a Kraszna és a Túr. Ezek közül a Kraszna már szabályozva lévén, még csak a Túr vize rakonczátlankodik, nagy vidékeket öntve el tavaszi árvizeivel. E folyók árvizei azonban, ellentétben a Szamos és Tisza iszapolásával, a földet nemhogy javítanák, de inkább kilúgozzák és a termőképességét gyengítik. E folyók mellékvizei a Sóspatak, Tálna, Homoród, Szaszár és Szinér patakok, melyek vagy a Krasznába, vagy a Túrba torkollanak és esős években kiöntéseikkel a partjuk mentén fekvő vidék gazdaságaiban sok kárt okoznak.
