Munkásviszonyok.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok, a kivándorlás és a veszedelmes izgatások előtt, kielégítők voltak. Az aratási és cséplési időszakot kivéve, a gazdák nem szorúltak idegen munkáskézre. Az aratókat is pótolták a Zemplén-, Sáros- és Máramaros vármegyékből bevonuló ruthén munkások, a kik szerény feltételek mellett is megkeresték a téli kenyérnek valót. Sajnos, hogy a kivándorlással beállott munkáshiány és az ide is eljutott munkás-zavargások és az ezeket követő felcsigázott munkabérek már eddig is nagy megrázkódtatásnak tették ki a mezőgazdaságot. A munkabérek egyszerre száz százalékkal emelkedtek, ennek következtében a cséplőgéptulajdonosok is túlkövetelésekkel terhelték a gazdákat. Ezeken a szomorú tapasztalatokon okulva, a vármegyei gazdasági egyesület járásonként megalakította a munkaadók szakszervezetét és egyetemleges kötelezettséggel szabályozta a munkabéreket, a minek az a jó következménye lett, hogy az aratósztrájkok az izgatás ellenére elmaradtak és a munkások az aratóbérek csekély javítása mellett, munkába állottak.
A napszámbérek emelkedésének természetes folyományaként jelentkezett a cselédbérek javítása, úgy hogy míg azelőtt egy mezőgazdasági cseléd évi járuléka készpénzben 450–550 korona volt, most 500–600 koronára emelkedett. Ugyanilyen arányú követelésekkel állottak elő a dohánykertészek is.
Részlet Kende Zsigmond dohányszárítójából.
Részlet Kende Zsigmond dohányszárítójából.
Munkáslakások Kende Zsigmond dohányszárítójánál.
Kende Zsigmond Mária Terézia korabeli vizimalma Istvándiban.
Istálló a gróf Károlyi-féle Viktortelepi majorban.
Dienes Lajos szőlőtelepe Nagydoboson.
Magyar juhok a Németh Elemér tenyészetéből.
Fajmalaczok a Németh Elemér sertéstenyésztéséből.
