A vármegye fekvése.
A vármegye fekvése.
Alig van az országban még oly vármegye, a mely az egész országnak összképét jobban visszatükrözné, mint Szatmár vármegye, mert földrajzi fekvése, éghajlatának változatossága, földjének minősége, mezőgazdasági termelése, talajmívelése, flórája és állattenyésztése, kisebb-nagyobb mértékben megfelel az ország külömböző vidékeinek.
Szatmár vármegye az éjszaki szélesség 47°22'–48°07' és a keleti hosszúság 39°47'–41°34' között fekszik. Ennek ellenére rendszerint az éjszak-keleti vármegyék sorában említtetik, habár területének nagy része még a magyar alföldnek természetes folytatása. Miután azonban éjszakról Bereg- és Ugocsa, keletről Máramaros és Szolnok-Doboka vármegyékkel határos és az éjszakkeleti részét elfoglaló hegység e szomszéd vármegyék hegységeivel egyesül, az éjszak-keleti elnevezést hihetőleg e szomszédság révén kapta. Ha azonban az avasi hegységet elhagyva, Szatmár város felé közeledünk, a déli határt alkotó Szilágy és Bihar vármegyék széleig elterülő és mívelés alatt álló síkságon hegy egyáltalában nincsen, erdő is csak szórványosan. A Szabolcs vármegyével határos nyugati oldalon a nyiri járásban pedig már homokdombok emelkednek.
A vármegye területe 6491 kilométer, és így területére nézve az ország elsőrangu vármegyéi között foglal helyet.
