Bezdéd.
Bezdéd.
Bezdéd, kisközség, körjegyzőségi székhely, 189 házzal és 1321, jobbára ev. ref. vallású lakossal. Van vasúti állomása. Postája Tuzsér, távírója Mándok. E falut már a XIV. század első feléből származó oklevelek a mai nevén említik. 1422-ben a Bezdédy, de egy évvel később már a dadai Móré 19család volt a földesura. A mult század elején itt volt Magyarországon a legnagyobb szeszfőző, melyet báró Ghillányi alapított. A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején többek közt a következő birtokosai voltak: báró Ghillányi, báró Béhmer, Ormos, Erőss, Petrovay, Viczmándy, Orosz, Lónyay, László és Péczeli. Most Véges Gyulának van itt nagyobb birtoka. A faluban levő róm. kath. templom 1845-ben, a református 1838-ban épült. Az izraelitáknak is van itt imaházuk. A község határában több ízben találtak különböző korbeli régiségeket. Az ev. ref. egyház birtokában egy érdekes úrvacsorai kehely van, melyet hagyomány szerint egy Somlyody nevű inzurgens, mint hadi zsákmányt, ajándékozott az egyháznak. Az aranyozott ezüst kehely egyebek közt az apostolok domborművű képeivel van diszítve. Három darabból áll és mint alakja mutatja, azelőtt fedeles serleg volt. Dülő-elnevezései közül említésre méltók: a Tetenke, Kején, Czudar, Húshagyó, Mátyásgaz.
