Támadás Szigetvár ellen.
Támadás Szigetvár ellen.
Ali, az új budai basa, hivatalát jelentős haditénnyel akarván megkezdeni, 1556 nyarán Szigetvár ostromára készült. Egyenesen Konstantinápolyból vonult Nándorfehérvárra, majd innen Budára, a honnan Pécset tűzte ki hadainak gyülekezőhelyéül. Pécsről Baranyaszentlőrinczre tette át főhadiszállását, a hova Dervis pécsi, Nasuf koppányi és Ahmed babócsai bégeket is rendelte.
A gyülekezés befejezte után a törökök Szigetvár megostromlására indultak és már jún. 10-én ostrom alá vették a várat, melynek vitéz parancsnoka ekkor Horváth Márk volt.
Ali hadának közeledtére, Nádasdy Tamás nádor mintegy 10.000 embert gyűjtött össze Kanizsán. Hívására megjelentek: Telekessy Imre lévai kapitány, Tahy Ferencz, Lenkovics János, eljöttek a határszéli stájer főúrak is, mint Rindsmaul, Pamphy, Rindscheid, Puchaim, báró Polweil és megjelent Zrinyi Miklós hada is.
Nádasdy Tamás az egybegyűlt hadak élén csakhamar megkezdte az előnyomulást 445Csurgó felé, hova júl. 16-án vonult be. Itt haditanácsot tartott, egyúttal pedig Horváth Márkot a felmentő sereg közeledtéről futár útján értesítette. A keresztény had júl. 17-én továbbvonult Berzenczére, innen pedig Bélavár felé. Itt a vezérek egy elfogott töröktől megtudták, hogy a babócsai bég a szigetvári ostromló seregnél tartózkodik, mire elhatározták, hogy ostrom alá veszik Babócsát. Júl. 18-án meg is kezdték az ostromot. Ali basa értesülvén erről, abbahagyta Szigetvár ostromát s seregének zömével Babócsa felmentésére sietett; a Rinya folyónál azonban szemben találta magát Zrinyi Miklós 800 főből álló csapatával, mely a törököknek a Rinyán való átkelését egész napon át tartó küzdelemmel megakadályozta. Ugyanezen a napon került a keresztény sereg kezébe Babócsa vára is.
Másnap, 24-én, a török had mégis átkelt a Rinya mocsarain, noha Zrinyi több ízben visszaverte Amhád bég csapatait. Az átvonulás kierőszakolása után a keresztény had egész Berzenczéig hátrált, hogy ezáltal a törököket minél jobban elvonja Szigetvártól. Ali basa csak most vette észre, hogy a csel sikerült s ezért Dervis béget, a török had egy részével és az ágyúkkal visszaküldte Szigetvár ostromára. Mire azonban odaért, teljesen megváltozott helyzetet talált.
Azt a három napot, melyet a török had Babócsa felé való vonulásával eltöltött, Horváth Márk jól felhasználta. A várat éjjeli, nappali fáradhatatlan munkával csaknem teljesen helyreállította, úgy hogy Dervis bég hozzá sem mert fogni Szigetvár ostromához. Miután Ali basa kifáradt seregét a babócsai csatatéren kipihentette, megindult Szigetvár felé s a Szigetvártól éjszakra fekvő Basal községnél egy tóparti hársfaerdőben ütött tábort; de mivel attól tartott, hogy Nádasdy és Zrinyi csakhamar utána vonulnak, ahelyett, hogy a várat rendszeres ostrom alá vette volna, ijesztgetéssel igyekezett Horváth Márkot a vár feladására bírni. Így júl. 26-án megadásra szólítván fel a várbelieket, diadalmi zászlókat vitetett serege előtt és azt hiresztelte, hogy Babócsánál legyőzte a keresztény hadat. Hogy állításának nagyobb nyomatékot adjon, 270 levágott főt hordoztatott a vár körül diadalmi jelül, a mire azonban Horváth Márk ágyúlövésekkel válaszolt, sőt a várból is kirontott és megtámadta a török tábort. Hat napon át tartózkodott Ali basa Basalnál; naponként megismétlődött a várbeliek kitörése, míg végre Ali felszedte táborát és Pécsre vonult vissza (Németh Béla i. m. 144–146.).
