Kanizsa megvívása.
Kanizsa megvívása.
Itt, tekintettel arra, hogy a keresztény sereg Budát is fenyegette, a török sereget két részre osztották; az egyikkel Hasszán basa Buda megvédésére sietett, a másikkal pedig a nagyvezér Kanizsa vívására indult (Vámbéri Ármin: Századok 1887. évf. 720.). A török szeptember havában vette ostrom alá Kanizsát, melyet, miután az ostrom 15-ik napján a várban lőporrobbanás történt, – idegen kapitánya: Paradeiser György, okt. 22-én feladott. Teriaki Hasszán erre nyomban a nagyvezér táborába sietett és a nagyvezér kinevezte Kanizsa kapitányának és a pécsi szandzsák urának.
Kanizsa elfoglalásával az egész vármegye a török hódoltság alá került. Az a nehány község is elveszett a koronára nézve, mely még a magyar királyi területhez tartozott. Ezzel befejezést nyert a vármegye meghódítása, mely ettől kezdve 90 éven át nyögte a török jármot. A török, Kanizsa elfoglalása után, a körülötte fekvő területből külön tartományt alakított, melyek élére beglerbéget állított.
