Mai viszonyok.
133Mai viszonyok.
Az 1880-as évektől kezdve a vármegye ipari fejlődése szemmel látható s a legújabb idők iparpolitikája az ország egyik első iparos vármegyéjévé tette.
Pest vármegyének mind kis-, mind nagyipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az előbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetőleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kielégítőknek, mivel a gyáripar – a városokon kívül – csak a fővároshoz közel eső községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest – a főváros tőszomszédságában – a vármegye legnagyobb gyáripari városa. Van itt több vas-, gép-, tégla-, gomb-, faárú-, bőr-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Nagy a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön levő Czegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas rendezett tanácsú városoké. Míg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról tanúskodnak. A főváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlőrincz, Rákospalota, Rákosszentmihály, Albertfalva, Czinkota, Üllő, Békásmegyer, Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód, Gödöllő, Soroksár és Kalocsa községek. Mint új és hézagpótló iparfejlesztő intézményt, föl kell említenünk az erzsébetfalvai közműhelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü elhelyezést. A mai ipari állapotokról azonban lehetőleg megközelítő képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.
