Prémontreiek.
Prémontreiek.
A prémontrei kanonok-rendnek három prépostsága feküdt a pilisi részeken; a zsámbéki, a csukási és a nyulszigetbeli.
A Ker. Sz. Jánosról elnevezett zsámbéki prémontrei prépostság alapítói Smaragd székesfejérvári prépost és testvérei, Gitzel és Egyed voltak, úgy 1255–57 táján. A prépostság 1475-ben megszűnt és a premontrei kanonokok kénytelenek voltak helyüket a pálos-rendnek átengedni.*
Rupp. Magyarorsz. helyt. tört. I. 245. és köv. 1.
A Szent Mihály arkangyalról czímzett prémontrei prépostság a Nyulakszigetén, vagyis a mai Margitszigeten állott. Az ottani egyházi intézetek között e prépostság kétségkívül a legrégibb volt, mert IV. Béla már 1245-ben elismerte, hogy a rend a Dunaszigetet már ősidők óta bírja. Schier Buda Sacrájában, a forrás megnevezése nélkül, írja: Bizonyosan tudom, hogy első lakosai Morvaországból a zabrdoviczi kolostorból jöttek, melyet 1200-ban alapítottak és Ottokár cseh király által 1211-ben erősíttetett meg. Ez azonban IV. Béla szavaival nehezen egyeztethető össze. A prépostság, mely dús javakkal bírt, a Margitsziget közepe táján állott s romjai a mai főherczegi lak mellett még ma is láthatók. A prépostság a veszprémi püspök joghatósága alól ki volt véve s az esztergomi érsekek alá tartozott. A kolostor a török időkben pusztult el.*
Rupp. Budapest és körny. helyt. tört. 58–62. 1.
Volt még a rendnek a szentendrei szigeten is egy monostora, a Szent Miklósról czimzett csukási prépostság, a melynek sorsáról azonban csak annyit tudunk, hogy abban 1216-ban a Szüz Máriá-ról nevezett keresztes lovagok helyezkedtek el, Róbert veszprémi püspök előterjesztésére, II. Endre és III. Honór jóváhagyása mellett.*
Rupp. Magy. helyt. tört. I. 254–255.
