2. A vármegye és a város szerepe a nemzeti történetben a mohácsi vészig.
2722. A vármegye és a város szerepe a nemzeti történetben a mohácsi vészig.
Még a berendezés nagy munkájával volt elfoglalva a győri megyés püspök és a győri várispán, mikor Szent István harczba szólította a várnépeket, a nyugatról jövő támadások ellen. A támadást Konrád császár kezdte meg, a kivel a nyugati határ rendezetlen volta miatt keveredett háborúba István király. Konrád császár 1030 nyarán Moson vidékén áttört a határerősítéseken s a Rábáig nyomult előre.
István király a régi hadviselés elveit követve, nem bocsátkozott nyílt csatába, hanem visszavonult Konrád hadai elől, pusztává és néptelenné téve az egész vidéket, melyen át a császár követte.
A mocsaras területen, a nehéz fegyverzetű német sereg csak nagy ügygyel-bajjal tudott előre jutni, de a Rábánál tovább nem mehetett, mert a magyar könnyű lovasság szinte éjjel-nappal szakadatlanul zaklatta az amúgy is kifáradt német hadat. Konrád kénytelen volt visszafordulni s még ebben az évben békére lépett Szent Istvánnal.
Péter és Aba Sámuel.
A pogány lázadók.
I. Endre király.
László király.
Kálmán király. A keresztes hadak.
II. Béla király.
II. Géza király.
III. Béla király.
II. Endre király.
IV. Béla király.
Győr város kiváltságlevele 1240-ből.
Tatárjárás.
V. István király.
Győr város kiváltságai.
IV. László király. Győr eleste.
Győr visszafoglalása.
III. Endre.
Róbert Károly.
Nagy Lajos király.
Zsigmond.
Erzsébet.
Hunyadi János.
V. László.
Mátyás király.
Ulászló.
II. Lajos.
