A türelmi rendelet után.
A türelmi rendelet után.
A türelmi rendelet után Rozsnyónak megengedték, hogy Berzététől, a hol 1711 óta tartotta istentiszteletét, megválhasson. Major Sámuel berzétei lelkész Rozsnyón 1783 szept. 14-én megkezdte a Berzétei-utczában, Leszczinszky Mihályné csűrében a legelső istentiszteletet, mígnem a rozsnyóiak, minden akadály legyőzése után, 1784–1786-ig, felépítették jelenlegi templomukat.
Az 1784. évben Nagy-Veszverés két leányegyházával, Kis-Veszveréssel és Betlérrel alkothatott egyházat; Rédova lelkészhívásra és imaház emelésére nyert jogot; Henczkó mint leányegyház Alsó-Sajóhoz csatoltatott.
Szirk, Turcsok és Rákos az 1783 decz. 16-án tartott megyei gyűlésen kihirdetett felsőbb rendelettel engedelmet kaptak imaház felállítására és lelkész és iskolatanító bevezetésére. Ugyanebben az évben magánistentiszteletre engedélyt nyert Süvete, Perlász, Jolsva, Taplócza és Miglész leányegyházaival; Vizesrét a hozzácsatlakozott Umrla-Lehotával; Hizsnyó, Lubenyikkel, Mnizsánynyal és Koprással, – és Nagyrőcze, Jolsva, a melyek eleinte, a multra hivatkozva, nyilvános istentiszteletért folyamodtak.
1785-ben két új egyház alakult: Hosszúrét és Fekete-Lehota. Hrussó, Dobrapatakkal és Lipóczczal az utolsó volt ebben az időben, a mely czélját 1787-ben elérte.
