II. BÁNYÁSZAT.
II. BÁNYÁSZAT.
Esztergom vármegyét a Duna nemcsak földrajzilag, hanem közgazdaságilag is két részre osztja: míg a balparti része teljesen mezőgazdasági, addig a jobbparti kiválóan ipari jellegű, míg a balparti részen, egy-két jelentéktelenebb gyárat leszámítva, alig akadunk valami iparra, addig a jobbparti részen – elkezdve Dömöstől Süttőig, – minden lépten-nyomon hatalmas üzemű, nagyszerű iparvállalatokat, értékes kőszén-, márványt-, czement- és mészkő-bányákat találunk. E vállalatok, bár mind fontos szerepet töltenek be a vármegye közgazdasági életében, mégis legelső közöttük a bányászat, a mely a legtöbb jövedelmet szolgáltatja a vármegye lakosainak, s a vármegye nagyiparának és részben transito-kereskedelmének is ez a tulajdonképei alapja.
A vármegye bányái közül mind nagy terjedelmük, mind a mívelésükkel járó óriási munkaalkalmak miatt, első helyen állanak a különféle kőbányák és ezek között legelőször kell megemlékeznünk a réges-régi márványbányákról.
A gerecsei márványbányák.
A piszniczei bányák.
Fehér mészkő.
Márgabányák.
Mészkőbányák.
Szénbányák.
Bányák és bányatársulatok.
