Kőszén.
Kőszén.
A kőszénbányászat intenzívebb módon csak az utóbbi években vétetett foganatba, 1861 s illetve 1874 óta az üzem szakadozott volt. 1861-ben keletkezett ugyanis a harmadkorbeli kongeria rétegekben előforduló kardói kőszén bányászata, három barnaszén telepben, melyek legfelsője 24 méternyi televény homokkő és bitumenes agyagfödő alatt 1.75 méter vastagságban, 293a másik kettő 10–15 méternyi homokréteg által elválasztva, mintegy méternyi vastagságban találtatik. A nagybáródi széntelep, mely 1874-ben keletkezett, 2–3 m. vastagságu, kevéssé kénkovandos barnaszén, mely mintegy 140 méternyi televény, homokkő és agyagpala alatt terül el. Ujabban azonban kitünő minőségü szenet találtak és vettek itt üzembe. Mindkét bányamű már 1880. előtt megszüntette a termelést, de a nagybáródiban egy újabb vállalkozó a termelést ismét megkezdte. A legjelentősebb kőszénbánya Bihar-megyében a bodonosi, melyet 1900-ban a a Bihari Szénbánya és Villamossági r. t. az addig azt üzemben tartó Magyar Asphalt Bánya r. t.-tól megvásárolván és nagy költséggel épített sodronykötél-pálya által Mező-Telegd állomással közvetetlen összeköttetésbe hozván, minden tekintetben a mai kor kívánalmainak megfelelő módon tart üzemben. E bányát előbbeni tulajdonosa nyitotta meg a 80-as évek elején és tartotta üzemben, azonban csak is a felső-dernai Asphalt-gyár fűtőanyag-szükségletének mértékéig. Uj tulajdonosa 2.400.000 korona alaptőke birtokában, mindent elkövet, hogy a kőszénbányászat ezen a területen állandósuljon.
