Bányászat.
Bányászat.
Az őstermelés valamennyi ága közül országszerte a bányászat volt az, a mely a leghamarabb fellendült. 1501-ben a Bihar-hegységben levő Rézbánya már bányavároskén említtetik. Később a város és a bányászat elpuszttult és csak 1726-ban nyitotta meg ujra gróf Csáky nagyváradi püspök a beomlott bányákat. Ugyane század folyamán a kincstár is szerzett itt bányarészvényeket s azóta, váltakozó sikerrel, egész 1863-ig folyt a bányaművelés; ekkor egy időre megszakadt s ujból csak 1875-ben foglalta el a magyar kincstár a régi bányaterület egy részét, mely a Bihar-hegység nyugati részének alján van; itt jegeczes palában, porfirban és jegeczes mészkőben, többnyire ez utóbbiak válólapján számos tellér és tömzs található, melyek mészpát, quarcz, gránit és helyenként zöld kőanyagból állanak, rézkovandot, rézólomfénylét, malachitot, fehérólomérczet, bizmut-ólomérczet, aranyat és ezüstöt is tartalmaznak.
