Kiváltságlevelek.
Kiváltságlevelek.
E kiváltságokkal biztosíttatott mindenekelőtt „a szerbek vallási szabadságának gyakorlása, minden közteher és adó alól való felmentése, bármily ingó vagy ingatlan javak szabad birtoklása, az ó naptár használata, görög-keleti egyházbeli szertartási szokások megtartása és szabadon választott saját „Magistratusainak” felügyelete alatt való állása”.
Az 1690 augusztus 21-én kibocsátott királyi oklevél a többek között rendeli: „Szabadjon továbbá magatok között és magatokból szerb nemzetbeli és nyelvű érsekül (patriárkául) azt tennetek, kit az egyházi és világi rend együtt választand; és ezen érseknek szabadságában álljon, valamennyi görög szertartású keleti egyházakról intézkedni, püspököket felszentelni, a zárdabeli szerzeteseket rendezni, templomot, a hol szükséges, saját hatalmából építtetni, városokba és falvakba szerb papokat helyezni, szóval: mint eddiglen, elöljárója lehessen a görög szertartású egyházaknak s ezen hitvallású egész községnek, és saját egyházi hatalmánál s az elődeink, Magyarország dicsőült néhai királyai által nektek engedélyezett kiváltságok erejénél fogva intézkedési hatalommal bírjon.”
359Az említett felhívás következtében és az érintett királyi okiratokban foglalt kiváltságok és szabadalmak elfogadása után 40.000 szerb család, 100.000 fegyveressel, egyházi és világi hatóságaikkal, levéltáraikkal, kincseikkel, megmenthető ingóságaikkal vonult be Magyarországba, 1690. év nyarán Csernovics Arzén patriárkának vezetése alatt.
