Népvándorlás kora. Kassai köztemető.
Népvándorlás kora. Kassai köztemető.
Ezzel kezdetét vette hazánkban a népvándorlás zavaros kora, mely Abauj-Torna vármegye területén csekély és csak szórványos leletekben mutatkozik. Hosszabb lakottságról Devecser és Encs községek tanuskodnak, hol bütykös vassarkantyukat, kengyelvasakat találtak. Ide tartozik a legujabban felfedezett kassai telep is, mely a leletek körülményei által fontos tényezőül szolgálhat a vármegye népvándorláskori történetének tisztázásánál, ha t. i. annak felásatása kellőképen eszközöltetni fog. A köztemetőben, mely a Kassa és Bárcza között huzódó domb északkeleti lejtőjén fekszik, sírásás közben körülbelül három, négy ember csontvázára bukkantak. A csontok mellett különböző tárgyak feküdtek, nevezetesen: egy fekete, agyagból készitett, részben fényesre simított és zeg-zug vonalakkal ékesitett füles edény, továbbá egy vaskésnek négy darabra esett rozsdaette töredéke, egy kerek, mellső lapján domboruan kiemelkedő, szaruból készített csatt, melynek peczke bronzból van, s végül egy ezüst fibula vagy ruhakapocs, mely teljesen egyező a bakodi, szabolcsi és perjámosi leletek fibuláival. Ez a lelet korát is közelebbről megállapítja. Mindezek a népvándorláskori germán fibulák kifejlődésének legkoraibb idomai közé tartoznak s így a kassai köztemető e telepéből származó leletek korát a III. század végétől a IV. század derekáig terjedő időbe tehetjük s az ezen időtájban itt tanyázó vandal-féle germánoknak tulajdonithatjuk.
