Népvándorlás kora.
Népvándorlás kora.
A legrégibb korokban is – akár csak a népvándorlás korában – a folyók iránya szabott az embernek terjeszkedési határt s irányt. A folyók szolgáltak tehát itt is a vándornépek utjának irányadóul. Ezen elvet szem előtt tartva, tudjuk, hol keressük s hol találhatjuk meg az emberi kultúra legelső nyomait. Kétségtelen, hogy a postglacial-korszak vizeinek lefolyása után a Hernád folyó partjai nem állottak oly alacsonyan, miként azok mai nap szemlélhetők s hogy a folyammeder kiterjedése egészen ama domblánczok párkányzatáig ért föl, melyek keretként övezik e folyót egész futásában, miért is könnyen megérhető, hogy a neolithkori ember itt-élésének legrégibb emlékeit a dombok magaslatain s a dombhátak lejtőin találjuk föl.
Mielőtt e telepek részletezésébe fognánk, alkossunk egy általános képet Abauj-Torna vármegye neolithkori emberének lakási, társadalmi és életviszonyai felől. A föld megőrizte számunkra ez ősemberek kőszerszámait, agyagedényeit, fegyvereit s háztartási eszközeit, melyekből elég kimeritő képet alkothatunk a történelemelőtti ember szokása s életmódja felől.
