65. SZENT ANTAL KENYERE
65. SZENT ANTAL KENYERE
A Szent Antal kenyere igen irgalmas és szép kenyér. Igaz, hogy szépségét, irgalmasságát nem a fent címzett kegyes szent adja meg, mert hát a poklokra szánt szabadkőművesek a maguk kenyerét együgyűen csak „ingyen kenyér”-nek hívják, azért hasonlóan szép és irgalmas kenyér. A Szent Antal-kultuszról pedig szóltunk egyszer sok kímélettel, sőt bizonyos dicsérettel is. Akkor, mikor e kultusz babonás, butító kinövései ellen szóltunk. Fölszólalásunkban majdnem az egész vidéki sajtó osztozott, ami e különös s egyre szított babonának országos elterjedését igazolja. Ezt a babonát ma Nagyváradon a legmodernebb eszközökkel terjesztik. Egy épület falán tegnap nyomtatott plakátot olvastunk, melyben Dencs János tb. kanonok, esperes-plébános az olaszi-i templom bezárásával az istentiszteletekre vonakozóan történt s annak idején általunk is közölt intézkedésekkel kapcsolatban a következőket mondja:
„Páduai Szent Antal” kedves szentünk szobrát is, mihelyt annak talapzata elkészül, a kanonok-rend templomába átvitetem, hogy Isten előtti közbenjárását híveimért és szegényeimnek kenyérrel való ellátását, illetve csodás működését tovább is folytassa.
Nyomtatott betűkkel, falra ragasztva. Hát a nyomtatott betűk nem szolgálják már többé az emberi szellem fölvilágosítását s előbbre vivését? A babona megnőtt és villamoson utazik? Szép és irgalmas kenyér Szent Antal kenyere, de mennyivel szebb volna, ha nem kívánna viszonzás fejében lelki elsötétedést.
Nagyváradi Napló 1901. augusztus 10.
