Péld. 28
Péld. 28
Péld. 28.1
Minden istentelen * fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.
Péld. 28.2
Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.
Péld. 28.3
A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.
Péld. 28.4
A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.
Péld. 28.5
A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.
Péld. 28.6
Jobb a szegény, a ki jár * tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.
Péld. 28.7
A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a * dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.
Péld. 28.8
A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, * a ki könyörül a szegényeken.
Péld. 28.9
Valaki elfordítja az ő fülét * a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.
Péld. 28.10
A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe * maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.
Péld. 28.11
Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.
Péld. 28.12
Mikor örvendeznek az * igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.
Péld. 28.13
A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja * és elhagyja, irgalmasságot nyer.
Péld. 28.14
Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.
Péld. 28.15
Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.
Péld. 28.16
Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.
Péld. 28.17
Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.
Péld. 28.18
A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.
Péld. 28.19
A ki munkálja az ő földét, * megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.
Péld. 28.20
A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen * akar gazdagulni, büntetlen nem marad.
Péld. 28.21
Személyt * válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember.
Péld. 28.22
Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.
Péld. 28.23
A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.
Péld. 28.24
A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.
Péld. 28.25
A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.
Péld. 28.26
A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.
Péld. 28.27
A ki ád a szegénynek, * nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.
Péld. 28.28
Mikor felemeltetnek az istentelenek, * elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, + öregbülnek az igazak.
