Jel. 21
Jel. 21
Jel. 21.1
És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé.
Jel. 21.2
És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.
Jel. 21.3
Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: „Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük;
Jel. 21.4
és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”
Jel. 21.5
A trónuson ülő ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: „Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!”
Jel. 21.6
És ezt mondta nekem: „Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.
Jel. 21.7
Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.
Jel. 21.8
De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál”.
Jel. 21.9
És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: „Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét”.
Jel. 21.10
Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá.
Jel. 21.11
Benne volt az Isten dicsősége; ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz,
Jel. 21.12
fala nagy és magas volt, tizenkét kapuja, előtte tizenkét angyal, és a kapura nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei:
Jel. 21.13
keletről három kapu, északról három kapu, délről is három kapu, és nyugatról is három kapu.
Jel. 21.14
A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
Jel. 21.15
Aki velem beszélt, annál volt egy arany mérővessző, hogy megmérje a várost, annak kapuit és falát:
Jel. 21.16
a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérővesszővel: tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő.
Jel. 21.17
Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök, ember mértékével, ami az angyalé is.
* könyök: Régi hosszmérték, kb. 46 cm
Jel. 21.18
Falának építőanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló.
Jel. 21.19
A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette: az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd;
Jel. 21.20
az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.
Jel. 21.21
A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngyből, és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.
Jel. 21.22
Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma.
Jel. 21.23
Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány:
Jel. 21.24
a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket.
Jel. 21.25
Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz.
Jel. 21.26
A népek odaviszik dicsőségüket és tiszteletüket,
Jel. 21.27
tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
