Olosz Lajos
942Olosz Lajos
1891-ben született. A világtól elvonulva élt Kisjenőn, ügyvédként dolgozott, költői termése egy évtized gyümölcse csupán. Gladiátorarc (1923) és Égő csolnakon (1926) című kötetei érzékeny, de indulatait magába fojtó vagy keményveretű metaforákba sűrítő alkotót árulnak el. Életformája már eleve a magány; önérzetesen, habár némi keserűség felhangjaival vállalja a neki jutott sorsot: "A világnak egy kevély sarka ez: | strázsát áll körül huszonkét fenyő. | Halkan borongó, csendes és szabad, | mint a havas vagy a temető" (Fenyőim alatt). A magányos töprengés szigetén csak ritkán hangzik fel a kapcsolatok kiépítésének vágya, illetve a jövő bizalma (Humanum). Olosz az Erdélyi Helikon körén belül is egyedül maradt, a megértő barátság hiánya és a szemérmes tartózkodás egyre inkább köréje feszíti a magányosság és a hallgatás abroncsait. Barlanghomály (1931) című kötete a lassú elidegenedés dokumentuma. "Győzelemnélküli viadalt" vív a kirekesztettség, a kedvetlenség settenkedő árnyaival (Néma kürt), kemény sorokban idézi fel a jövő rémítő képeit: "Forrnak sötétben a lelkek: | forró, kegyetlen katlanok, | s ha félrebillen egy-egy vészes üst, | lángpatak ömlik újra a földön át", "Holnap ítélet lesz, de lehet, hogy már ma" (Futórózsák alatt). A szorongások, a közösségvágy kudarca lassan elnémítják költészetét: "Maholnap már semmit sem mondok. | A barlang homálya egyre mélyebb. Reákönyöklök kőpadomra, | nem lázadok és nem remélek" (Barlanghomály). Már korai versei is fukar ökonomiájukkal, axiomatikus tömörségükkel lepnek meg, utolsó kötete pedig még zártabbra feszíti a kifejezést. A szabadvers szinte epigrammatikus rövidségű egyéni változatát használja, sorait a kötetlenül alkalmazott időmérték fegyelmezi még keményebbre. A tömör metaforákat kedveli, egy napozó leány látványát például így írja le: "És zuhog a nap. | Láng-bokrai térdrerogynak, | keresztül-kasul ölelik. | Fekete haja kék fényben izzik, | sugár sercen ujja szirmán" (Aranyeső). Olosz Lajos "barlanghomályában" tehetséges és ígéretes költő hallgatott el.
