Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről
Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről
Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek kell ismét eleget tennem azzal, hogy bejelentem, dr. Balsai István neves jogász, alkotmánybíró, a rendszerváltoztatás utáni demokratikus jogállam első igazságügyi minisztere életének 73. évében elhunyt.
Balsai István 1947-ben született Miskolcon, de tanulmányait már a fővárosban végezte. 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1974-től ügyvédként tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, munkahelye 1990-ig megszakítás nélkül a Budapest 21. sz. Ügyvédi Munkaközösség volt. 1995 és 2005 között magánügyvédként tevékenykedett szakmájában.
1988 szeptemberében - kereszténydemokrata értékrendjét követve - az elsők között lépett be az MDF-be. 1989. júniustól a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az MDF-delegáció tagjaként részt vett a választójogi törvény kidolgozásában. 1989 októberében az Országos Választási Bizottság állandó tagjává választották, tisztségéről képviselő-jelöltsége miatt mondott le. 1994-től többször választották az MDF országos elnökségének tagjává, 2000 és 2001 között a párt országos alelnöke, az Országgyűlésben eltöltött évei alatt több alkalommal frakcióvezető-helyettesként és frakcióvezetőként képviselte pártját. Az 1990. évi és az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF országos listájáról, majd az 1998-as és a 2002-es országgyűlési választáson Budapest 2. számú egyéni választókerületében az MDF, a 2006-os és a 2010-es választáson a Fidesz képviselőjeként szerzett egyéni mandátumot.
A törvényhozás megalakulásától miniszteri kinevezéséig az Alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi állandó bizottság alelnöke, később elnöke, 1995-től a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak a tagja, később alelnöke volt. Az egyes parlamenti ciklusokban számos parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi miniszteri tisztségét töltötte be. Hivatali működése kiemelkedő eredményeinek a semmisségi törvényeket, a kárpótlási törvényeket - köztük az egyházi ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvényt -, a magántulajdoni viszonyokat kialakító törvényeket, és az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében részt vevők büntetőjogi felelősségre vonását lehetővé tévő törvényt tartotta. Miniszterként jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás fejlesztésének érdekében: huszonhárom új bíróság létesítésére, ötven bíróság bővítésére és korszerűsítésére került sor. Ezen időszak alatt számos törvény született a bírák, ügyészek, ügyvédek, végrehajtók jogállásáról és jövedelmi viszonyaik javításáról.
Az Országgyűlés 2011 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, tisztségét 2011. szeptember elsejétől töltötte be. 2020. február 12-én a „Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal” kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.
Balsai István nem csupán a rendszerváltoztatás során volt aktív, hanem negyvenévnyi diktatúra után a magyar jogállam alapjait lefektető törvények jelentős része is a nevéhez köthető. Életének 73. évében hunyt el. Kérem önöket, hogy képviselőtársunk emléke előtt néma felállással tisztelegjünk! (A teremben lévők néma felállással adóznak az elhunyt emlékének. - A teremben elhelyezett asztalon fénykép és virág emlékeztet dr. Balsai Istvánra.) Köszönöm.
Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Bana Tibor képviselő úr 2020. március 2-án arról tájékoztatott, hogy kilépett a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjából, így a frakció létszáma 19 fő. Képviselő úr a továbbiakban függetlenként folytatja munkáját.
