Nógrád megyei törzsökös régi család, mely eredetét a Geecz nemzetségből (genus) veheté annál inkább, mert a nevezett megyében az első megtelepedési időtől van (nagy, középső, alsó, kis) Gécz nevü helység és puszta egy rakáson, és ezekben már a XIV. században birtokosul leljük a Géczy családot Géczy István személyében, kinek fia Péter 1395-ben Nógrád vármegye alispánja volt . 1481-ben élt Géczy János deák (litteratus), ki Sági János ügyében ügyvédképen jelenik meg a budai káptalan előtt . Ezek utódai a Géczyek – mint eredeti okiratok mutatják – eleintén (legalább a XVI. században) kis-géczi előnevet használtak, és részint házasság, részint szerzemény útján birtokaikat a környék némely más helységében (mint Varsány, Lapujtő és a többi) is szaporiták. Géczen kivül e helységekben is birt 1560-ban Géczy Ferencz, kinek leányát kisfaludi Lipthay György Léva vári gondviselő (1575.) vette nőül , és fia Géczy idősb András 1597-ben Nógrád megye szolgabirája lett egészen 1599-ig; időközben pedig 1598-ban egyszersmind országgyülési követe volt ; sőt 1613-ban ismét szolgabiróságot viselt. András poltári Soos Jánosnak Micsinszky Fruzsinától született leányát Fruzsinát vevén nőül, ezzel többi közt a Zólyom megyei Garamszeghi jószágot is kapá, melyről utóbb gyermekei a Géczy család egy külön ágát alapitván, magokat „garamszeghi“-eknek irták; ezen ágazatnak Géczy Ferencztől kezdve nemzékrende következő :
«» Ferencz 1574.; Kata (Lipthay György); I. András Nógrád v. sz.-biró 1597–1613. † 1619. (poltári Soós Fruzsina); Gáspár; I. Gábor 1649–1662. (Herovich Éva); Pál (Radvánszky Erzse); Julianna; Péter (1. Siraky Mária. 2. Sárközy Éva); Tamás (Mészáros Erzse); Éva (1. Nadkay László. 2. Baloghy Andrásné. 3. Bobor László); Ilona (Szent-Iványi Gáspár); Ádám 1697. (Kubinyi Bora); Pál (Révay Krisztina); Klára (Tihanyi Istvánné); György 1730.; János; Zsuzsa; Imre (Luka Apollonia)
I. Gábor 1649–1662. (Herovich Éva); István 1662. (nádasdi Baan Éva); Julianna (Kubinyi Kristóf); II. András (Baloghy Erzse); Zsigmond nótát kap.; Ferencz (Szunyogh Zsuzsa); Julianna (Korponay Gáb.); Pál; Zsófia (bábonyi Balogh István); László (Rakovszky Julianna); Gábor kurucz ezredes 1709. (Baranyay Zsófia); Sándor (1. Sembery Mária. 2. Paczolay Ilona); Anna (1. Wattay Istv. 2. Roth Ádám); Klára (Korossy Gábor); Julianna (szendrői Török Imre); István; László; Bora (1. Nagy János. 2. Czecze Lőrincz); Kata (Bene Gábor); Pál; István Sőjben.; Imre †; István (Gosztonyi Julianna); Gábor †; Gábor szerzetes.; József; Mihály (Nándory Éva); György Hont v. alispán. † 1784. (Bene Eszter); Antal szerzetes.; Pál; Ferencz; Pál Vilkén.; Ignácz katona.; Sándor; Károly; Pál; József; György †; Elek Romhányban. †; Johanna (Prónay Mih.); István szül. 1775. † 1842. Zólyomi főispán. (ócsai Balogh Karolina); Péter Honti főisp. 1848. (Földváry Laura, elvált); Janka (szúdi Sembery Imre); Sarolta; Gizella; Laura
A családfa élén álló Ferencznek fia I. András poltári Sóos Fruzsinától négy gyermeket nemzett, ugymint: Gáspárt, I. Gábort, I. Pált és Juliannát, kik atyjok halála után magok és anyjok Soos Fruzsina már akkor Tassy Jánosné között Lapujtő, Baksaháza, Gécz, Varsány és Kotróczo helységbeli birtokokra nézve 1619-ki april 29-én tettek osztályt .
I. Gábor az anyja Sóos Fruzsina utáni javakra nézve igen szerencsés volt. A Sóos család, névszerint Sóos István, Fruzsinának és Margitnak Radvánszkynénak felesége osztatlan állapotban élvén, nevezett Sóos István, – ki e javakat kezében tartá, – 1647-ben tett végrendeletében – mint perben igazoltatik – nem gondolva többi rokonaival, egyedül Géczy I. Gábornak hagyományozá, oly föltétel mellett, hogy azt mig él, és nevét viseli, saját özvegye nebojszai Balogh Anna használhassa. E végrendeletre 1649-ben III. Ferdinand királytól kir. beleegyezést nyer, mely mellett özvegye, és Géczy I. Gábor azokba beiktattatott.
I. Gábor folytonosan az özvegy Sóos Istvánné mellett élt, és igy történt, hogy 1661-ben kelt végrendeletében Balogh Anna Sóos Istvánné a Sóos-féle javakat ismét Géczy I. Gábornak s fi-ágának hagyományozta, mire nézve I. Gábor 1662-ben ismét királyi megegyezést szerezvén, magát beiktattatá. Ekkor s ezután ugy a többi Sóos családi leány-utódok, valamint Géczy Gábor testvérének Pálnak ivadéka I. Gábor ellen tiltakoztak, s az utódok között is ez ügyben perlekedés folyt. Igy nyeré I. Gábor Garamszeghet, melyről ezen ágazat ez előnevet használá.
E táblázaton látjuk I. Gábornak fiától Istvántól nemzett unokáját II. Gábort, ki Rákóczy pártját követvén, ennek ezredese volt, és mint eredeti levélen láttam, 1709-ben ugyan e czimert használá, mit itt a metszvény mutat; t. i. a család czimere a vért kék mezejében egy hadi kürt, melyen három nyil van keresztül ütve. A vért fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
1663-ban Géczy Gábor, Péter és Tamás, Éva Nádkay Lászlóné, Fruzsina Rákóczy Imrené, Ilona stb. ellentmondanak Baloghy Gáspár beiktatásának F.-Cserire nézve .
1725-ben Géczy László s többen több Hont megyei birtokra nézve ellentmondanak Skultety György beiktatásának .
1727-ben Géczy Farkasnak (ki a táblán nincs meg) özvegyét Dúló Magdolnát stb. idézteti Belosovits Boldizsár, cserii birtokrész végett .
Zsigmond (I. Gábornak fia) szintén a forradalmiakhoz tartozott, és mint ilyen nótált-nak iratik.
I. Gábor ágán György, ki 1784-ben halt meg, Hont vármegye alispánja volt. Nejétől nándori Bene Esztertől gyermekei: György, Elek, Johanna Prónay Mihályné, és István maradtak. György a Martinovics-féle dolgokba elegyedett, s magnélkül halt el. Elek hasonlóul nőtlenül végzé életét Romhányi birtokán. István szül. 1775-ben, meghalt 1842-ben. Zólyom vármegye főispánja, a magyar udvari kanczellária referendáriusa stb. volt. Nejétől ócsai Balogh Karolinától gyermekei: Janka felső-szúdi Sembery Imrené, és Péter, ki 1848-ban Hont megye főispánjául neveztetett ki, és (elvált) nejétől Földváry Sarolta, Gizella és Laura leányai születtek.
Ez ágazat protest. vallásu.
Azonban mint az előadottakból láthatjuk, a fölebbi táblázat az elterjedt géczi Géczy családot egészen épen nem tartalmazza, hanem ennek csupán azon ágát, mely garamszeghi előnevet használ.
Már 1599-ben él szintén Géczy Gergely Nógrádban e családból, ki e családfán nem áll.
Valamint azon ifjabb Géczy András sem, ki mint a szécsényi várban katona, 1601-ben Lapujtőn négy jobbágy házhelyet, és Baksaházán egy fél nemesi curiát 150 forintban zálogba adott nándori Bene Andrásnak.
Szintén a garamszeghi ágból származtatik egy másik ágazat is, mely valószinüleg a feljebbi táblázaton álló I. Páltól eredt. Ennek nemzékrende következő:
Miklós 1711. zólyomi alispán.; László; András 1734. Zólyom v. főbiztosa.; István elzálogitja Farkasfalvát.; Zsigmond Zólyom v. biztos élt 1802. is.; István Nógrádban lak. (Nagy Anna); József Nógrád t.-biró.; Dienes ügyvéd Bágyonban. 1858. (1. Jung Fáni. 2. Géczy N.); Karolina; Kálmán 1831.
E táblázat törzse Miklós 1711-ki nov. 12-én Zólyom megye alispánjául választatott. Fiai László és András. Ez utóbbi unokaöcscsével Lászlónak fiával Istvánnal elzálogitja Zólyom megyében Farkasfalvát a Bohus családnak.
Andrásnak, ki 1734-ben Zólyom vármegye főbiztosa volt, fia Zsigmond szintén azon megye biztosa (1802.), váltá vissza az emlitett Farkasfalvát.
Lászlónak fia István nemzé ismét Istvánt, ki 1802-ben vett ki Zólyom megyétől nemesi bizonyitványt és Nógrád megyében lakott, és Józsefet.
Istvánnak Nagy Annától gyermekei: Dienes volt ügyvéd és bágyoni közbirtokos, és Karolina.
Józsefnek fia Kálmán, ki emlitett Dienessel Nógrád megyétől 1831-ki jan. 22-én nemességükről bizonyitványt vettek ki .
Ez ágazat által használt czimer az előbbitől különbözik, czimerük ez lévén: a vért kék mezejében hátulsó két lábán álló oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva látható. A paizs fölötti sisak koronáján férfi-kar könyököl, szintén kivont kardot markolva. A vértet kétfelől szokásos foszladék veszi körül.
Még ezekben sincs vége a géczi Géczy családnak, Gécz, Megyer és Szécsénke helységben még egy csomó Géczy lakozik. Ezek is e családból eredeztetnek, mert az 1726-ki nemesi vizsgálatkor Géczy János, Péter, István, Albert és András nemesi kiváltságuk betanusitására egy 1598-ki jogi pert mutattak elő, melyet szép atyjuk ellen Tercsy Farkas inditott .
Az 1734-ki nemesi vizsgálatkor a Megyerben lakó Géczy család egy 1626-ban kelt peres egyességet mutatott fel, mely bizonyos irtvány földek iránt a család eldődei és sz. mihály-úri Horváth Mihály között létesült .
Ezen Megyerben és Szécsénkén lakó Géczyeknek nemzékrendük következő:
Ferencz; András szül. 1721. febr. 6.; Miklós 1758.; Antal 1765.; András szül. 1794. lak. Megyerben.; Ignácz szül. 1802. lak. Megyerben.; József szül. 1786.; Ignácz szül. 1789.; Ferencz szül. 1791.; János szül. 1797.; Gábor szül. 1800.; Miklós; István; András; Gábor lak. Szécsénykén.; József lak. Szécsénykén.
Nógrád megyéből igényelt származása miatt e családhoz kell számitanunk a következő ágazatot is:
János 1723. Nógrádból Trencsinbe költöz.; I. András; Bertalan; II. András; III. András 1838. N.-Szombatban kasznár; József 1838.; János 1838.
A családfa élén álló János 1723-ki febr. 16-án Nógrád megyéből Trencsin megyébe költözik. Egyik fiának Bertalannak unokái 1814-ki april 19-én kapnak Nógrád vármegyétől nemesi bizonyitványt.
III. András Nagyszombatban, hová Trencsin megyéből költözött, az esztergami káptalan kasznára, 1838-ki Nógrád megyétől a táblázaton álló fiai neveikre is nemesi bizonyitványt vesz ki.