forog
forog – ‘középpont vagy tengely körül mozgást végez’; ‘gyakran megjelenik valahol’: jó társaságban forog. Származékok és kapcsolt szavak: forgó, forgás, forgandó, forgolódik, forgalom, forgalmas, forgalmaz, forgalmista, forgat, forgatás, forgatag, forgattyú; fordul, fordulás, forduló, fordulat, fordulatos; fordít, fordítás, fordító, fordított.
A fenti igék for- töve minden bizonnyal ősi hangutánzó, ill. hangfestő szótő a finnugor, vagy még az uráli korból: votják porjal- (‘forog, kering’), mordvin puvramsz (‘forgat’), szamojéd puroldam (‘megfordít’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fazék, fél, fog, fogas stb. A ~ gyakorító, a fordul mozzanatos, a fordít mozzanatos és műveltető képzőt visel. A ~ tövének magas hangrendű változata is volt (fer-, fir-), ennek származékai a ferde, fertő, förtelem, fürdik, fürge. Lásd még forr.
