ám – ‘bizony’; ‘de, ámde’; ‹felszólító módú ige mellett› ‘legyen hát’: ám jöjjön, ha akar.
Elhomályosult összetétel, melynek első eleme az az magánhangzós töve (a) mint távolra mutató névmás, az m pedig egy kiemelő szerepű névmás, amely az íme módosítószóban is szerepel. Legelőször rámutató jellege volt (lásd am-), s ebből nyert ‘bizony’ jelentést: jövök ám (‘íme jövök ⇨ jövök bizony’). Megengedő értelme másodlagos; mivel gyakran szerepelt ám jöjjön, de (nem örülök neki) -féle szerkezetekben, ebből kifejlődött ellentétes kötőszói funkciója is, főleg az ámde összetételben: Tán csodállak, ámde nem szeretlek (Petőfi). Lásd még em-.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.