áll1 – ‘(ember vagy állat) a lábaira nehezedve egy helyben van’; ‘függőleges helyzetben van’; ‘nem mozdul el, nem mozog’; ‘valamilyen részekből van’: öt cikkelyből áll; ‘‹régebben› van, létezik’. Származékai: állás, állhatatos, állhatatlan, állhatatosság, állhatatlanság; állat (‘felállít’ pl. állata őrzeni négy alabárdost, Arany), állít, állomány, állvány, állványoz, állványzat.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.