Toscana
Toscana (ejtsd: toszkána), azelőtt nagyhercegség 22,338 km2 ter., (1861) 1.826,334 lak.), most olasz compartimento Liguria, Emilia, Romagna, a Markák, Umbria, a Tirreni és Liguri tengerek közt, 24,070 km2 ter. (1881) 2.208,869, az 1896-iki becslés szerint 2.310,534 lak. Feloszlik a következő tartományokra. Arezzo, Firenze, Grosseto, Livorno, Lucca, Massa e Carrara, Pisa és Siena.
T. a régi Etruria (l. o.) vagy Tuscia. A rómaiak uralmát a Kr. u. V. sz.-ban a keleti gótok, a görögök, a longobardok és a frankok váltották fel. Nagy Károly alatt őrgrófság címet viselt T. tartománya. A leghatalmasabb őrgróf II. Bonifác volt (1052), mig a családjából származó Matild őrgrófnő, a guelfek pártjának lelkes hive. T.-t 1115. a római szentszéknek engedte át. Az ebből kifejlett harcokban az egyes városok önállóságukat vívták ki és köztársaságokká alakultak. Firenze csakhamar élökre állt és a Medici-család uralma alatt ura volt egész T.-nak. V. Károly császár 1532. Medici Sándort Firenze örökös hercegévé nevezte ki; utódát I. Cosimót (1537-1574) a pápa T. nagyhercegévé. Az utolsó Medici halálával 1737. Mária Terézia férje I. Ferenc örökölte. Őt követte 1765. fia Lipót, 1790. annak fia III. Ferdinánd, akit 1799. a franciák elűztek. 1809. T. felett, mely etruriai királyság címet viselt, parmai Lajos uralkodott, mig az országot I. Napoleum Bacciocchi Eliz nővérének adományozta a T.-i nagyhercegnő címmel egütt. 1814. visszatért III. Ferdinánd és 1824. bekövetkezett haláláig uralkodott. Utóda II. Lipót Fossombroni minisztere haláláig (1844) az ország jótevője volt, azonban az osztrák reakció a tartományt a forradalomba kergette. 1849 jan. elűzték a nagyherceget és kikiáltották a köztársaságot. Ausztria segítségével II. Lipót 1850. ugyan visszatért, de az 1859-iki események őt is elseperték. Lemondott a trónról fia IV. Ferdinánd javára, de T. 1859 aug. 16. a Szárdiniához való csatlakozást proklamálta. 1860 ápr. 16. Firenzébe vonult be Viktor Emánuel. Egy évvel később T.-t az olasz királysággal egyesítették. L. Olaszország.
