Tetőpont,
Tetőpont, egy görbe vonalnak vagy felületnek (legalább ama pont környezetéhez képest) legmagasabb vagy legmélyebb pontja. Az előbbit felső, az utóbbit alsó T.-nak mondjuk. Valamely égi test látszólagos pályájának T.-jai a délkörben vannak. Az égi testnek egy T.-on való átmenetelét tetőzésnek v. delelésnek (l. o.) mondjuk. Az éggömb legmagasabb pontját T.-nak, zenitnek nevezzük, legmélyebb pontját nadirnak; az előbbi függőlegesen fejünk fölött van, az utóbbi függőlegesen lábunk alatt. - T.-ot az építészetben l. Ív.
