Törpe fenyő,
Törpe fenyő, folyó- (Erdélyben), kigyó-, görbe, krumpuc-, heverő, henye v. hasaló fenyő (Pinus montana Mill.), a hosszu télen ránehezedő hótól leterült s csupán végén térdesen felegyenesedő, hámló kérgü, ritkán délceg száru fenyő; ágain csavartan, sűrün elhelyezkedő sötétzöld, majdnem félhengeres, rövid, páros tűlevelekkel; tojásdad apró toboza fölfelé áll. Európa közép és déli részén csupán az alhavasi hegyövnek lakója (nálunk 1300 és 1850 m. közt), de északon a síkra is leszállva, termőhelyének földje, a téli hó vastagsága s a szél járása szerint sokféle alaku és termetü. A tobozpikkelyek függelékének görbülése szerint három alfajra osztják (t. i. uncinata = csuklyásan hátrahajló, pumilio = kihorgasodó és mughus = egyenes függelékkel). Ez a délibb havasokon, hazánkban Horvátország Velebitjén (horvát fenyő) nő. Gyantájából készül a kárpáti vagy magyar balzsam.
