Proteinok
Proteinok (protein-anyagok). Az állati szervezetnek bonyolult összetételü alkatrészei; mindegyikben van szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, a legtöbben ezeken kivül kén, némelyekben foszfor és vas is van. Hevítéskor égett tollszagot árasztva elbomlanak, amikor különféle bomlási termékek (éghető, gyulékony gázok, széndioxid, viz, nitrogén tartalmu bázisok stb.) keletkezhetnek belőlük; sokáig hevítve elhamvasodnak, kalcium- és magnéziumfoszfátot hagyva hátra. Hoppe-Seyler és Drechsler és P.-at bizonyos közös tulajdonságaik alapján a következő csoportokba osztja.
I. Fehérjék.
1. Albuminok (tojás-, savó-, tejfehérje).
2. Globulinok (vitelin, krisztallin, muszkulin, fibrinogen, szerumglobulin).
3. Nukleoalbuminok (kazein).
4. Albuminátok (acet-, alkalialbuminát).
5. Albumózok és peptonok.
6. Megolvadt fehérjék (fibrin stb.).
II. Proteidok.
1. Hemoglobin és ennek származékai.
2. Glikoproteidok (mucin, hialogen, ihtulin stb.).
3. Nukleoproteidok.
III. Albuminoidok.
1. Keratin.
2. Elasztin.
3. Kollagen.
4. Nuklein.
5. Cerebin.
6. Erjesztők.
Reakcióik: 1. a poláros fény síkját balra csavarják; 2. savanyu v. közömbös oldatból a forraláskor kiválnak, hasonlókép salétromsav vagy metafoszforsav hozzáöntésekor; 3. a Millon-féle reagenssel csapadékot adnak, amely a forraláskor megvörösödik.
A proteidok a fehérjéknél összetettebb vegyületek és bomlási termékeik: fehérjenemü testek, szénhidrátok s festékanyagok közé tartozó testek.
Az albuminoidok az előbbeni két csoporthoz közel állanak, ezért fehérjeszármazékoknak tartják őket. A P. kivétel nélkül az állati szervezetben igen fontos szerepet játszanak, de képződési és bomlási módjaik a szervezetben és egyéb kémiai sajátságaik még megállapítva nincsenek.
