Korállok
Korállok v. kőkorállok
(Madreporaria, l. a mellékelt képet), a virágállatok (l. o.) osztályának Zoantharia rendjébe tartozó állatok, amelyben egy külön alrendet alkotnak. Legfőbb jellemök az, hogy a kis polipok leggyakrabban telepekben élnek és mészvázat választanak ki, a melyet általában polyparium-nak neveznek; minden egyénnek megvan a maga külön polypariuma, amely rendesen kehely- v. serlegforma. E polypariumnak mészállományu szövetét sclerenchym-nek, a kelyhet borító mésztelen lágyállományt coenenchym-nek nevezik. Az egyes polypariumok mészvázán v. kelyhén megkülönböztethetjük a talplemezt, a választó falakat és a külső falazatot, amelyek a különböző fajoknál meglehetős eltérő szerkezetet mutatnak. Egyesek rendkivül nagy tömegekben élnek együtt és kiválasztott mészvázukkal az u. n. korállzátonyokat alkotják, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak a tengerek szigeteinek képződéséhez. Főleg olyan tengerekben tenyésznek, amelyeknek hőmérséke 20° alá nem száll le s itt már 20 fonál mélységben megszünnek élni. Geográfiailag megkülönböztethetünk indopacifikus és keletamerikai korállterületet, amelyekben bár találunk azonos nemeket, de azonos faj egy sincs. A keletafrikai terület korálljai ismét két faunára oszthatók, egyik a nyugatindiai, másik a braziliai. Ez idő szerint mintegy 2600 fajt ismerünk s ezeket a választófalak száma szerint Hexacoralla és Tetracoralla csoportjába osztjuk; az elsők között 900 élő és 1300 kihalt faj van, mig az utóbbiak mindannyian kihaltak. A Hexacorallák négy kisebb csoportra különíthetők: 1. csoport Madreporacea, likacsos korállok; 2. Fungiacea, gombakorállok; 3. Astraeacea, csillagkorállok; 4. Oculinaea, szemkorállok.
