Havi vakság
Havi vakság, v. hónapos vakság, időszaki szemgyuladás, a lovak különös szembetegsége. Oka eddig ismeretlen, de ujonnan igen valószinüvé vált, hogy fertőzés, tehát valamely specifikus élősdi behatása folytán keletkezik. A rohamok alatt a beteg szemen kezdetben csak könyezés, fájdalmasság, fénykerülés és a szem bogarának szükülete vehető észre, 1-3 nap mulva azonban a szem elülső csarnokában levő folyadék megzavarosodik, a szivárványhártya rajzolata elmosódik, szine pedig zöldes árnyalatot nyer. Még később a szem elülső csarnokában, a szaruhártya és a szivárványhártya között, sárga bolyhok és cafatok jelennek meg, melyek nagyobb tömeggé felszaporodva, a csarnok nagyobb részét kitölthetik. A szaruhártya e közben átlátszó marad, vagy legfeljebb igen csekély fokban elhomályosodik. Az első vagy második hét vége felé a tünetek alább hagynak, a beteg szemét nyitva tartja, a szemcsarnokban foglalt izzadmány felszivódik, a csarnokot ismét tiszta, átlátszó folyadék tölti ki, a szem bogara is kitágul s ezzel a nyugalom a beteg szemben több hétre helyreáll, hogy azután a roham hasonló lefolyással ujra ismétlődjék. A szünetek mindinkább rövidülnek s végül a szem teljes megvakulásával tartós nyugalom áll be. Minden ország szavatossági törvénye szavatossági főhibának tekinti (l. Szavatosság), az osztrák polgári törvénykönyv 925. §-a 30 napi szavatossági határidővel. A betegségnek felismerése, amily könnyü a későbbi időben, oly nehéz lehet annak kezdeti szakában. Az eladó, hogy a meglevő betegséget leplezze, megsérti a szemet, hogy a szaruhártyát elhomályosítsa és azt a hitet keltse, hogy csak erőművi okból létrejött gyuladás van jelen; a vevő pedig némelykor gyuladást létesít, hogy ily alapon a nem eléggé tájékozott eladót a ló visszavételére birja. Előbbi esetben a külső részek gyuladására utaló jelek mellett a szem belsejében is vehetők észre elváltozások (ha a szaruhártya homályos, esetleg csak a feltisztulás bevárása után), az utóbbiban pedig a szivárványhártya és a lencse egészséges.
