Esteli lepkék
Esteli lepkék, szürkületi lepkékl (Crepuscularia), az izeltlábuak rovarok osztályának a pikkelyes szárnyuak rendjébe tartozó nagy lepkék egyik csoportja. Testök nyulánk, szemeik nagyok és oldalt kiállók, pödörnyelvök igen hosszu, csápjaik orsó- v. bunkóalakuak; aránylag keskeny és hosszu mellső szárnyakkal, a hátsók rövidebbek és szélesebbek. A szárnyakat nyugvás közben tetőalakuan hajtják össze és többnyire naplemente előtt nyilsebesen röpülnek. Testök vastag, potrohuk kupalaku. Hernyóik élénkszinüek, tizlábuak, a test hátsó végén többnyire farkszarvval diszítettek. Földben bábozzák be magukat. 400 fajuk ismeretes, melyek leginkább Északamerikában élnek. Európából 192, Magyarországból pedig 75 faj ismeretes. Egyesek, mint a fenyőszender s halálfejülepke, kártékonyak. 6 családra oszlanak, u. m.: 1. szenderfélék (Sphingidae), melyeknek pödörnyelve fejöknél sokkal hosszabb; csápjaik rövidek, testök igen vastag. Nagy lepkék. Ilyenek Acherontia, Sphinx, Macroglossa, Smerinthus stb. (l. szenderfélék.). 2. Üvegszárnyuak (Sesiidae), melyeknek szárnyai pikkelyhiány folytán üvegszerüen átlátszók, hernyóik fákban élnek és ott is bábozzák be magukat. (Sesia, Trochilium, Sciapteron). 3. Thyrididák, igen kis, verőfényes időben repülő és szegletesen ivelt szárnyu lepkék, Thyris. 4. Igácfélék (Zygaenidae) tompa bunkos csápokkal. Lomhán röpülnek nappal. Bábjaik erős pergamentszerü, fénylő fonadékban nyugosznak. (Aglaope, Zygaena.) 5. Syntomidae, csápjaik fonalalakuak, középen kissé vastagok. Bábozás ritkás fonadékban történik. (Syntomis, Naclia). 6. Heterogynidák, ahova az Olasz- és Spanyolországban előjövő Heterogynis tartozik.
