Apertio (lat.). Mint műszó az egyházi liturgiában jelenti: 1. az orr és a fülek szimbolikus megnyitását a szt. keresztségben. A keresztelő pap nyállal megnedvesíti a hüvelykujja végét, és először a kisded füleit érintve, e szavakat mondja: efeta, vagyis: nyilj meg («epheta quod est: adaperire»), azután érinti két oldalról az orrt e szavak kiséretében: in odorem suavitatis (hogy érezd a kellemes illatot). Mintául erre az Üdvözítő eljárása szolgált, ki hasonló módon gyógyította meg a siketnémát (Márk. 7, 32) és a vakon-szülöttet (János 9, 6 s köv.). Az egész azt jelképezi, hogy a megkeresztelt lelki erői az isteni kinyilatkoztatás örömteljes
fölvételére a szt. keresztség által természetfölötti képességet nyernek. 2. A kinevezett biborosoknál a szájnak csukása és nyitása külön konzisztóriumban történik előirt szertartások mellett. Figyelmeztetés az uj biboros számára, hogy addig ne akarjon az egyház kormányzatába bele avatkozni. mig a dolgok és ügyek menetére kellőleg tájékozva nincs. A szájnyitás után kapja meg a pápától a gyűrüt és a titulust. (G. Phillips. Kirchenwelt. 6. k. 267. lapján.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.