törpefalu: a magános település és az ebből fejlődő →halmazfalu közötti átmeneti jellegű településforma. Mo.-on ritka, ezért nincs olyan magyar neve, amely az egész magyar nyelvterületen ismert. A településföldrajzi irodalom legtöbbször német, nevén, „Weiler”-ként emlegeti. Egy-egy törpefalu 5–10 lakóhelyegységből áll. Előfordul, hogy minden lakóhelyegységhez közvetlenül, egy tagban kapcsolódnak a szántóföldek, tehát ilyen esetben a törpefalu egymáshoz közelebb álló magános telepek laza együttese. Gyakoribb, jellemzőbb és az előbbinél fejlettebb az olyan törpefalu, amelynek külön belsőségre és külsőségre tagolódó határa van. A törpefalu eredete a neolitikumig nyúlik vissza. Különösen jelentős volt a feudalizmus időszakában. Európában, Ázsiában és Afrikában gyakori, de előfordul az egész földön. Mo.-on az Őrségben és Göcsejben jelentős. Az Őrségben →szernek, Göcsejben →szegnek nevezik. A középkorban valószínűleg nagyobb területen volt jellemző. – Irod.Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963); Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (IX–XV. század) (Bp., 1966); Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971).
Bárth János
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.