magyar vejsze, udvaros vejsz: két szárnylészás, összetett vejszefős →vejsze-típus. Vese alakú kürtőt és ellipszis alakú udvart állítanak egymás mellé, s ezek közé, közös szimmetriatengelyükre merőlegesen ékelődik be jobbról és balról az egyenes irányban elnyújtott két lésza. A terelő fal mentén tapogató, átbújót kereső hal előbb az udvarba téved, s innen jut – a bejáratot leszűkítő belső terelőktől (pelőcéktől) is vezetve – a kürtőbe, ahonnan nem találja meg a kiutat. A magyar vejsze jelzője Herman Ottó típus-jelölése, s arra utal, hogy e vejszetípust tekintette jellegzetesen magyarnak. Nem vizsgálta viszont részletesen mo.-i elterjedését. Az újabb gyűjtések a Balaton vidékéről (kalicka), Szeged környékéről (veisz), a Sárközből (udvaros vejsz) adatolták a Herman közölte típussal részleteiben is egyező magyar vejszét: hasonló elvű variánsait más vidékekről is ismerjük. E variánsok közül altípusként is jellemezhető a Balaton-vidék udvaros vejszéje, melynek a →középlészás vejsze terelőjéhez hasonlóan elhelyezett egy lészája van, ez az udvarba vezeti a halat, s innen egy fokozatosan szűkülő nyíláson át jut a fejbe. – Irod.Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900); Jankó János: A Balaton melléki lakosság néprajza (Bp., 1902); Csalog József: A tolnamegyei Sárköz népi halászata (Népr. Ért., 1940); Szilágyi Miklós: Halászat (Tápé története és néprajza, Tápé, 1971).
Szilágyi Miklós
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.